4. rész Feladatok

Azt hiszem abban a percben fel se fogtam mi történt csak álltam ott mint egy szobor.
- Kicsim jól vagy ? - kérdezte apa.
- Ja persze azon kivül,hogy majdnem megöltek téged és emiatt lesokkoltam egész jól vagyok.
Már szolásra nyitotta a száját, de én megelöztem.
- Apa mi volt ez ? Kik voltak ezek ? És mit akartak ? Mért mondták,hogy fizess ? - bombáztam meg a kérdéseimmel.
- Semmi kicsim.
- Mi az , hogy semmi?
- Drágám vannak olyan dolgok amikről jobb, ha nem tudsz.
- Anya és ha engem rabolnak el legközelebb akkor is ezt fogod mondani ? Megmondták,hogy ha nem fizet apa akkor 'én bánom'. De tudod mit ! - nem is érdekel ! Mentem vissza Hannahoz. - becsaptam az ajtót ahogy csak tudtam és elindultam Hannahoz.
**
- Mi tartott ilyen sokáig nem találtad a nyakláncod vagy mi ?
- Nem éppen ez történt - válaszoltam. Eről jutt eszembe, hogy megint ott maratt a nyakláncom, de én már vissza nem megyek oda. Elmeséltem Hannanak a történetet akinek 2 percenként csak 1 kérdése volt "és jól vagy? ". Egy idő után elég idegesítő volt, ugyhogy inkább mondtam neki,hogy aludjunk amugy is már két óra volt és reggel suli.
**
Reggel elvégeztük a szokásos dolgainkat majd elindultunk a suliba. Az utat végig beszélgettük.
- Szia Lilly!
- Dereeeek! - ordítottam ovis hangon és megöleltem.
- Olyan rég láttalak.
- Hát igen, tudod két napos ajándék kiránduláson voltunk.
- Ooh tényleg, hát aki megteheti ! -kuncogtam.
- Lépj be a pom-pom csapatba aztán jöhetsz te is.
- Képzeled majd ott 'ugrabugrálok' 1 száll semmiben
- Azt megnézném, baby ! - hallottam egy hangot a hátam mögül, de csak egyetlen egy emberhez tartozhatot ez a hang. Még jó,hogy Bieber-éhez. Megsem fordultam csak felmutattam az ujjam neki. És csak a nevetését hallottam amitől megborzongtam. - Sajnálom.
- Ugyan mit Derek?
- Hát, hogy ő a bátyám! - mondta nevetve amihez én is társultam.
Majd elindultunk a terembe. Köszöntem Spensernek majd vissza indultam Derekhez.
Nagyon jól elbeszélgettünt a táborrol és elmeséltem neki a tegnapi dolgott. Aggodott értem majd egy biztonságot nyujtó ölelést adott.
- Csak nehogy a csajod féltékeny legyen! - nevetett cinikusan Justin.
- Jaj ne féltékenykegy már ilyen feltünöen! - mondtam.
- Rád ? - jó vicc ! - mondta.
- Hát úgy tünik! - nevettem cinikusan.
- Csak szeretnéd cica.
- Én aztán nem. Itt van nekem Derek - mondtam majd szorosan átt öleltem Dereket. Mikor Justinra néztem, láttam ahogy az állkapcsa megfeszül. Csak egy gunyos mosolyt vetem fel és mikor egymás szemébe néztünk Derekkel elkezdtünk kuncogni. A becsöngő hangja zavart meg minket ebben. Kémia óránk lesz úgy tűnik. De utálom! - sohajtottam egyett. - Jó reggelt gyerekek ma párokban dolgozunk. Ezért megkérek mindenkit,hogy vállasszon e.... Nem tudta befejezni a mondani valoját mert az igazgató megszolalt a bemondóban. - Miss. Lilly kérem fáragyon be az irodába.
Egy kisebb szívrohamot kaptam amikor meghallottam a nevemet, de nem tudtam mit tenni elkellet indulnom. Lassan feltápáazkodtam a helyemről és elindultam ki a teremből az igazgatóhoz. A szívem nagyon gyorsan vert amikor bekopogtam az ajtaján. Kiváncsi voltam miért is hivat engem. - Tessék! - hallottam meg egy rekedtes férfi hangot. Lassan lenyomtam a kilincset és beléptem az iródába.
- Jó reggelt, Mr. Peter - köszöntem
- Neked is kedves. Ülj le nyugottan Lilly.
- Köszönöm.
- Két dolog miatt hivattalak. Az első az lenne, hogy nem állsz túl fényesen tesiből és szeretném ha javitanál rajta, amire ma lesz is alkalmad.
- A második pedig mivel tudom,hogy nagyon jó szervezői képeségeid vannak szeretném,ha te szerveznéd a jövő héti állarcos bált.
- Rendben. - feleltem. Hiszen mitt mondhattam volna... öszintén semmi kedvem sincs az egészhez, de muszáj lesz mivel a dicséretek sokat segítenek, hogy könnyebben bejussak a kiválasztott egyetememre.
- Ez remek! - válaszolta. Én csak mosolyogtam és elköszöntöm, persze miután mondta, hogy
mehetek. A vissza utón egész végig azon járt az eszem, hogy hogy értette ezt a tesis javitást. De hamarosan úgy is megtudom mivel tesi óránk jön. Remélem Hanna és Spenser segítenek a báll szervezésében.
Mikor vissza értem a terembe bekopogtam és bementem.
- Miss. Lilly éppen időben ! Most kezgyük a kisérletezést. Mivel eddig pár választás volt, de azt hiszem maradt még magának egy pár. Lassan körbe néztem, hogy ki mellet van hely. Miiii? - nyöszörögtem magamban. Ezt nem hiszem el mért pont mellete. Ő persze csak gunyosan mosolygot. De nem tudtam mit tenni lassan oda sétáltam és leültem. Mig a lányok szúrós tekintetét éreztem magamon.
- Szia cica -"üdvözölt" Már nem volt kedvem veszekedni vele, hogy ne hivjon így. Kezdem megszokni és am se hagyná abba úgyhogy teljesen felesleges lenne. Majd kinyögtem egy unott 'Hello-t'
- Elég érdekes, hogy pont melleted volt szabad hely, pedig láthatóan mindenki melléd akar ülni, főleg a lányok.
- Hogy lehett ez? 
- Talán zavar ?
- Mi ? - kérdeztem vissza.
- Hát, hogy a lányok mellém akarnak ülni.
- Most lebuktam. - mondtam egy kicsi szarkazmusal. Ő csak kisfiusan mosolygot amit nem értek miért, de én is viszonoztam.
Elkezdtük a kisérletet a tanár vezénylésével. Nekem nem igazán volt sok dolgom csak meggyujtottam a borszesz égőt és a kémcsöben lévő anyaghoz hozzátettem még valamit. Nem az én műfajom ez a kémia. Folyton magamon éreztem Justin tekintetét így elég nehéz volt figyelni mit mond a tanár.
- Justin fejezd be !
- Mégis mit? - kérdezte nevetve.
- Hát azt, hogy bámulsz.
- Nem is bámullak csak nézem, hogy mit szerencsétlenkedsz össze-vissza. - nevetett még mindig.
- Hahaha de humoros inkább gyere és segíts !
- Te mondtad , hogy ne csinaljak semmit.
Sohajtottam hiszen tudtam, hogy igaza van. Ezt ő is észre vette,hogy rá jöttem, és egy gunyos mosoly ült ki az arcán. De tudtam ha nem sigit megint egyest fogok kapni ami nem történhet meg.
- Justin szoval.... - ismét sohajtottam.
- Szoval mi ? - kis hülye úgy tett mintha nem tudná mit akarok mondani, így mégjobban megnehezítve a dolgomat.
- Hát tudod szóval... Az eggyik szemöldökét felhuzta, ezzel jelezve, hogy nyögjem márki.
- Kérlek segits- suttogtam. Arcára egy gyözelem ittas mosoly ült ki majd felállt a helyéről amit nem értettem. Fogta a gurulos széget majd mögém húzta és rá ült.
- Justiiin! - szóltam rá.
- Miaz ? Csak segíteni akarok de ha nem há akko.... Nem hagytam hogy befejeze hiszen már felállt és majdnem elment. Kezét megfogtam és lehajtott fejel kérleltem,hogy maradjon és ismét előre fordultam.
Éreztem ahogy leül a mögém húzott székére, egy megkönnyebbült sohaj hagyta el a számat. Jobb esetbe olyan távol lennék töle amennyire csak lehet,de nem kockáztathatom a jó jegyemet. Éreztem ahogy megfogja a kezemet amire a testem egy rezzenéssel reagált.
- Nyugi csak segitek - suttogta a fülembe amitől valamiért kirázott a hideg. A jobb kezemet egy kémcsöhöz irányitotta amiben lila folyadék volt és beleöntötte egy áttlátszófolyadékkal teli edénybe. Lassan a kezem segítségével össze öntögetett mindent. Én csak néztem és azon gondolkoztam, honnan tuggya mindezt.
- Kész! - mondta. Amikor felnéztem a kémcsövektől észre vettem, hogy mindenki minket néz. Elég érdekesen nézhettünk ki hiszen az ő keze az enyémen volt az enyémben pedig a kémcsövek. Talán a 'Ghost' - című filmhez hasonlitanám amikor a két szerelmes együt készítette az agyag vázát. Gondolatomba belepirultam és a kémcsöveket a helyére tettem így Justin kezeit le rázva magamról. Ő pedig vissza ült szembe velem az eredetí helyére.
- Köszi a szegitséget.
- Hát én se akartam eggyest és ha rajtad mulik tuti azt kaptunk volna.
Hát ismét köszönthetjük Mr.bunkot. Csak a szemeimet forgattam. Majd a tanár körbe járt és mindenkinek leosztályozta a munkáját. Csak mi kaptunk ötöst aminek nagyon megörültem. És rögtön ki is csöngettek. Én hátra mentem Hannaékhoz és beszélgettünk. Kérdezték, hogy mi volt ez az egész, de én gyorsan elmagyaráztam, hogy csak segített mivel én semit sem tudtam. Miután ezt átbeszéltük elindultunk vissza a termünkbe.
A lépcsönél észre se vettem, hogy lemaradtam Spenseréktől csak amikor telefonomból felnéztem.
- Olyan apró a kezed cica. - Hallottam meg valaki suttoggását a fülemben. Rögtön elpirultem,de nem tudom miért és amikor forró lehellete elért a fülemhez ismét össze rezzentem.