3.rész "Fizess"

Másnap ismét elvégeztem a szokásos teendőimet. Fürdés, fogmosás,haj igazítás stb. Miután felöltöztem kiabálásra lettem figyelmes. Leszaladtam a lépcsőn és észrevettem, hogy anya és apa veszekszik. Nem tudtam mire vélni, sosem szoktak veszekedni egyszerűn nem értem. A hangom is elcsuklott, amikor megláttam anyám könnyes tekintetét. Amikor apa észrevett rögtön abba hagyta az ordibálást. - Kicsim één. Nem is tudtam mit mondhatnék ezért inkább dühösen felkaptam a táskám és elindultam a suliba.

Amikor beértem rögtön összetalálkozott a tekintetem Elisonéval. Mintha félelmet láttam volna a szemeiben. Mire észbe kaptam csak annyit vettem észre, hogy előttem áll, de már nem egyedül volt hanem az egész pom-pom csapattal.
- M-mi s-sajnáljuk - kezdték el dadogni kórusban. Elég érdekes fejet vághattam, mivel nem hittem a saját szememnek egész pontosan inkább a fülemnek. Ez most tényleg megtörtént,hogy ők bocsánatot kérnek valakitől is? Ez túlságosan is zavaros volt. Főleg ez a dadogás, de leginkább maga a bocsánat kérés,túlságosan is fura volt. - Miért kértek bocsánatot? - Tudod amit tettünk azért. A hangjában remegést véltem felfedezni. Ez nekem túl zavaros volt. Eloson mindig olyan maga biztos,de most annyira más. - Rendben csak ennyit tudtam mondani és elindultam fel a termemhez.

Az első óra igazán unalmas volt irodalom óránk volt. Hála Istennek szünet van,végre. - Hé, Lilly gyere ! - szólt nekem Spenser. - Megyek már!
- Hallottuk, hogy mi történt. - mondták Hannaék.
- Már, mint? Mire gondolsz? - tettettem, hogy nem értem mire is gondol.
- Hát, hogy Elisonék bocsánatot kérnek!
Hál, Istennek nem tudják ezek szerint a sztorit.
- Igazából ez nekem is elég érdekes, hogy bocsánatot kérnek- suttogtam. Ekkor két erős kezet éreztem a vállamon. A velem szemben ülő Spenseren láttam a teljes lesokkolást, úgyhogy egyből tudtam ki áll mögöttem.
- Szóval, Cica bocsánatot kért tőled a picsa klub?
Kérdésére rögtön felkaptam a fejem. Ezek szerint ő intézte, hogy bocsánatot kérjenek. Persze így teljesen érthető miért voltak úgy megrémülve a csajok. De nem értettem miért tette.
- Am, Justin először is nem vagyok a "cicád" másodszor leszólod őket, de  mégis kúrod azt a "picsa klubot" .
- Ohh szóval valaki féltékenykedik, C-i-c-a! - De nyugi te is jöhetsz és akkor vissza hozhatnád a ruháimat... Tudod ami este nálad maradt. - majd egy önelégült mosoly és egy kacsintás közepette vissza sétált a foci csapathoz. - Uhhh , de utálom! - dühöngtem.
- Nála? Este? Ruhái? Szóval mesélj csak!
- Jahj ! - sóhajtottam,de szerencsémre a csöngő hangja megmentett a kimagyarázásból. Ismét sóhajtottam, hogy megmenekültem. Majd egy halk nevetést hallottam meg. A fejemet a hang irányába vetettem. Ó persze,hogy Justinka volt az. És mikor észre vette,hogy észre vettem,hogy rajtam nevet, ismét csak önelégülten mosolygott. Akkor úgy éreztem,hogy ott azon nyomban megfojtom! Annyira fel tud idegesíteni ! - Miss. Lilly kérem abba hagyná Mr. Bieber bámulását és az órára koncentrálna ! - mondta az "édes" matek tanárom.
Mindenki hangos nevetésbe kezdett én pedig éreztem,hogy a vér felfut az arcomba. - Igen Lilly! Tudom,hogy jól nézek ki, de ennyire !?
- Segfej! - sziszegtem.
Persze a tanár nem szólt 'Mr.azthiszemannyiratökéletesvagyok-ra'
*
Miután végre vége volt a  7 órámnak lassan haza cammogtam ahol persze megint senki sem volt csak én, ezért úgy döntöttem inkább felhívom Hanna-t hagy aludjak ott nála.

*telefonban*
- Szia Hannah ott aludhatnék nálad semmi kedvem most itthon lenni.
- Persze gyere csak, anya ma úgy is a barátnöjénél bulizik vagy mit csinál. - mondta és közben nevetett.
- Rendben, köszi édes!
- Nincs mit,de most megyek,gyere nyugodtan csak most még edzésem lesz.
- Aha tudom röpi... Nem túl jó emlékeim vannak onnan - gondoltam magamban.
- Na én is megyek össze pakolok puszi !
- Puszi ! - mondta majd lerakta.
Elkezdtem mindenfélét összepakolni, amire szükségem volt és persze holnapra a könyveket. Amikor készen voltam elmentem fürödni levettem a nyakláncom és a ruháim, majd beálltam a forró vízsugár alá. Miután elkészültem felöltöztem és írtam anyának egy cetlit, hogy elmentem. A reggeli veszekedés után nem tudtam volna itthon maradni...  Felkaptam a táskáimat és elindultam Hannahoz
- Szia !
- Szia Hannah ! - köszi még egyszer,hogy át jöhettem.
- Ugyan nincs mit , hányszor köszönöd még meg ? - kérdezte kuncogás közepette, amin nekem is nevetnem kellet. Lepakoltam a szobájában és elkezdtünk beszélgetni. Sajnos kikellet valahogy magyaráznom magam a Justinos ügyből Amit valahogy minden szünetben megúsztam. De mivel a legjobb barátnőm az igazat meséltem el neki. Hol nevetett,hol irigykedett , valahol megsajnált és dühös is volt. Persze nem rám hanem Elisonékra A gyors hangulat változásain nevetnem kellet. Később megnéztünk két Horror filmet is és persze megnéztünk két új rész a Pretty Little Liarsből Az egyik kedvenc sorozatunk. Az utolsó film közben olyan hiány érzetem volt, de nem tudtam miért. Majd a nyakamhoz kaptam és észre vettem,hogy nincs ott a medálom amit még mamámtól kaptam amikor élt. - Hannah ! - ordítottam fel ő pedig ijedten rám nézett. - Mi történt ?
- Otthon hagytam a medálom !  Gyorsan haza ugrok érte , rendben ?
- Ohhh értem menny csak ! De siess vissza vár a film !
- Oké - ezen muszáj volt nevetnem.
Még jó, hogy 10 percre lakom Hannatól

**
Éppen a táskámban kotorásztam, amikor ordibálást hallottam bentről. Akkor vettem csak észre,hogy az ajtó nyitva volt. Gyorsan befutottam rajta, hogy lássam, mi történik bent.
Amit láttam az lesokkolt. Kettő maszkos ember állt ott apám előtt és az egyik fegyvert szegezett felé. Észrevettem,hogy amikor az egyik észrevett,kicsit ideges lett és folyton a másik maszkos és közöttem cikáztak a szemei. Amikor észrevett a másik egy szúrós tekintetett vetet apám felé majd rám nézett és csak annyit mondott apámnak, hogy " fizess vagy tudod ki bánja" mondta- eltorzított hangon majd fejével felém bökött és kifutottak mind a ketten a házból.

Nem tudod mikor hozom a kövit,de remélem azért tetszett :*
u.i. Derek nem Lilly pasija csak a legjobb barátja.